2010. július 31., szombat

:'(


Tisztán emlékszem minden apró pillanatra, minden emlékre, mozdulatára, mosolyára. Naponta felidézem újra és újra. Mert engem már csak ez éltet. Ez ad erőt, hogy a hiányát elviseljem.

Tudom! Perzselő emlékekkel hiába melengetem szívem, mert a Nap - mely magad voltál! - többé nem ragyog rám...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése